Kalocsa történeti belvárosában a homlokzatok magasak és gazdagon tagoltak, a párkányzat többszörösen profilos. A galamb szempontjából ez sok, egymás fölött elhelyezkedő fészkelőhelyet jelent, és az egyik kezelése önmagában keveset ér, ha a többi marad.
Az ilyen épületeknél két dolog szab határt: a magasság és a látvány.
Látvány: a beavatkozás ne látszódjon
Műemléki vagy helyi védettség alatt álló homlokzaton a tüskesor két okból is problémás: rögzíteni kell, tehát fúrni, és a kiszerelés az utcáról is látszik. A biológiai riasztó ezért kerül ilyen helyekre - a felületre kerül fel, nem kell hozzá szerelvény, és a homlokzat képe változatlan marad. Ugyanez igaz a faragott kőre és a szoborfülkékre is.
Magasság: alpintechnika
Egy magas középület főpárkányához vagy egy toronyhoz nem lehet létrával felmenni. Ahol a munka a homlokzaton vagy a tetőn van, ott alpintechnikával dolgozunk. Alacsonyabban, ha a felület elérhető, az anyagot el is tudjuk küldeni, és a helyszínen felviszik.
Torony, harangház, padlástér
- A toronynyílások és a harangház zárt, védett tér: itt gyűlik fel a legvastagabb lerakódás.
- A padlástérben a száraz ürülék pora a legveszélyesebb, mert szellőzetlen a tér.
- A bejutási pontot - hiányzó rács, bontott cserép - előbb le kell zárni, különben a takarítás értelmetlen.
- A takarítás és a fertőtlenítés a mentesítés része, riasztó csak tiszta felületre kerülhet.
Gyakori kérdések – Kalocsa
Védett épületre is felvihető?
A riasztó nem igényel fúrást vagy felszerelt szerelvényt, és nem változtatja meg a homlokzat képét. A konkrét épületnél a felméréskor nézzük meg az adottságokat és az engedélyezési kérdéseket.
Milyen felületre megy fel?
Betonra, kőre, bádogra, festett fémre, cserépre és tagolt, díszes párkányra is. Pont ez az előnye a tüskéhez képest, amit sima felületre lehet csak rendesen felszerelni.
Kell-e állványozni?
Nem feltétlenül. Magasban alpintechnikával dolgozunk, ez a legtöbb esetben kiváltja az állványt.